|
Színváltás:
|
|
Válassz topicot:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| << 1 >> |
Színváltás: |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hilda | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.02.16 20:24:16 (P) 70. |
| Köszönöm Hulio! Örülök, hogy van aki valóban átérzi. Tudom a mai tizen-, huszonévesek is értik ezt valahol, de megint csak a saját lányomat hozom példának, aki időnként felháborodva mondja is, hogy ő ezt nem tűrte volna el. Dehogynem. Nem is szállhattam volna szembe a szüleimmel. Őt már teljesen más szellemben neveltem és ezért elképzelhetetlen ez számára (mint ahogy gondolom sokaknak, akik vele egyidősek). Persze lehetne ezt ragozni a végtelenségig, hiszen a szüleim talán "hibáján" okulva v. annak köszönhetően a lányommal nagyon jó baráti kapcsolat alakult ki. |
|
| Előzmény: 68, hulio | |
| Gábrosz <; | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.02.16 17:30:10 (P) 69. |
| szerencsére nem mindenkivel van ez így - nagymamám nagyon szívesen hallgatja ma is azokat a dalokat, amiket anno apum és húga hallgattak, és így ő is kényszeredett hallgatni... ha megyek hozzá, gyakran viszek zenét is. legutóbb csupa Illést játszottam, Lajos emlékére, és elég sokat tudtam vele beszélgetni Lalibáról. viszont apum megváltozott kissé, és nem nagyon ért egyet a könnyűzenével, azt mondja, kábítja az ifjúságot, stb. bár ha állandóan Beatles-öt meg Illést hall, hogy hallgatok, amiért a fiatal korában oda volt ő is, (pl. kitörően boldog volt, amikor szemüvege és hajformája miatt valaki összekavarta az utcán Levivel) - szóval újra ezeket hallgatva ritkábban kezd rá a szokásos mondókájára... |
|
| Előzmény: 68, hulio | |
| hulio | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.02.16 14:16:55 (P) 68. |
Kedves Hilda! Nagyon sok minden eszembe jutott, ahogy olvasgattalak. Minden, amit leírsz a saját gondolataimat igazolja vissza, azt, ahogy én is megéltem az ifjúkoromat. Nem fogok most rápakolni a történetedre, csak annyit, hogy valóban félelmetesen öregek voltak akkor a nálunk mondjuk 10 évvel idősebbek, kiváltképp a szüleink... Ezt ma nem is lehet érzékeltetni.  
|
|
| Előzmény: 65, Hilda | |
| Hilda | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.02.15 22:33:05 (Csü) 65. |
| Lilike! Lehet, hogy félreértettél. Amit írsz, azzal én teljesen egyetértek. A szerelemben a kor nem számít. Ez így igaz. Én azt akartam hangsúlyozni, hogy a 60-as években volt ILLÉS, Metró, Omega. A nagy riválisok. A választék is ennyi volt. Szinte megközelíthetetlen bálványok voltak, mert az összes tini értük bomlott (nem beszélve arról, hogy vidéken éltünk, tehát évente max. esetleg egy koncert volt adott). Egy 15-16 éves lány pedig meg sem látott egy nála 10 évvel idősebb fiut, mert öregnek találta.Nyilvánvaló, hogy a saját korosztályával próbált kapcsolatot teremteni, partnereit, szerelmeit is köztük találta meg. Na már most mi az ördögnek kerestük volna mi a osztálytársaink közt a szerelmünket, (persze azért köztük is akadt, de könnyebb fajsúllyal), mikor ott voltak a bálványok, szinte velünk egyidősek. Akkor volt az 5 órai tea, a Táskarádió (akkor még a Szilágyi János vezette természetesen fiatalon), TV felvétel nagyon kevés, inkább csak évente a Fesztiválok és azok ismétlése nagy ritkán. Amikor meg betiltották őket, csak a Szabad Európa Rádió maradt Csekével. Mint ahogy a Beatles filmekbe látod az őrjöngő, sírva fetrengő, extázisba eső fiatalokat, mi is így rohamoztuk meg és állítottuk totál hangerőre a rádiót, ha egy felvételüket lejátszották. Hát nem igazán tudtak az idősebbek elviselni bennünket. Azt mondták nem vagyunk normálisak, (rólam is ezt mondta nagy idegesen a Mamám) és próbáltak is drasztikus eszközökkel "leszoktatni" róluk. Láthatod, nem sok eredménnyel. Visszatérve a te korosztályodra, veletek pontosan fordítva történt. Ti megszerettétek a zenéjüket, minél többet akartatok nyilván magáról az EMBER-ről is megtudni ..... aztán már minden jött magától, és akkor odaértünk ahhoz, amit mondtál, nem is merül fel a kérdés, hogy hány éves, hiszen ez már teljesen lényegtelen. |
|
| Előzmény: 62, Lilike | |
| << 1 >> |