Köszönöm a születésnapi megemlékezést. Talán megbocsátjátok, hogy soraitokra nem egyesével valaszolok. Kedves Töletek, hogy nem feledkeztetek meg rólam!
Tudom, hogy a kor nem érdem, csak egy állandóan változó, átmeneti állapot. Ahogy öregszem, mind jobban belátom a nagymamám mondását: "Repül az idö!" Akkor bosszantott, mert még nem éreztem ezt át. Ma már tudom, hogy milyen igaza volt!
Holnap délelött Budapesten bemegyek a volt cégemhez, majd délután a Fiumei úti temetöben találkozunk a Lajos temetésén.
További kellemes estét kivánok Nektek!
|