Drága barátaim, akinek eszébe jutottam/tunk, annak nagyon-nagyon-nagyon köszönöm a szorítást, megnyertük a versenyt, ráadásul olyan körülmények között, amire se mi, se edzőnk, se az ellenfeleink, se a komplett sportcsarnok közönsége nem számított, úgyhogy nagy volt az öröm és a sírás-rívás (persze ez is csupán ennek okán)! Lesz majd sztem valamelyik tv-ben is, mert voltak forgatni a debreceni tv-től, úgyhogy majd szólok és akit érdekel, megnézheti (még azt is, hogy hogyan sírunk) Megmutattuk rendesen, hogy hogy kell igazán akarni és összetartani Élménybeszámoló off
|