Én értelek, de azt gondolom, nem lehet úgy élni, hogy lépten-nyomon attól tartunk, mikor minősül politikának, amit csinálunk. Ideje lenne már a politikának kivonulni a mindennapi életből, de ez még -sajnos- messze van. Az külön szomorú, hogy ma bárki, aki "kiemelt" közszereplő, az feltétlenül csakis politikusként viselkedhet, ergo ha megszólítják valamilyen nem politkai kérdéssel, az automatikusan politikaivá válik. Ilyen világban élünk. Lehet ezen görcsölni és lehet fityiszt mutatni neki. Utóbbi talán nehezebben kivitelezhetőnek tűnik, de hosszú távon mégis könnyebb.
A konkrét példához: Sokan szeretik a vonatokat, a kisvasutakat külön. Én is ebbe a halmazba tartozom. Ma nincs arra esély, hogy bármi mód kifejezd nemtetszésedet (értsd: éljél alapvető államplgári jogoddal, lásd még szólás- és véleményszabadság) úgy, hogy annak ne legyen politikai felhangja. Mert ha -teszem azt- a kormányt bírálod, azzal beskatulyáznak, hogy ellenzéki vagy, ergo ehhez, vagy ahhoz a párthoz húzol, stb. Beteg dolog, de emiatt nem szabad hallgatásra kárhoztatni magad. El kell menni a kisvasútért "felvonulni", bár tényleg kár, hgoy későn jött az üzenet.
|