Ezt a sört a Te emlékedre iszom, Lajos! Ugye nem vagyok kegyeletsértő, ha felidézem magamban a siófoki Szabadtéri Színpadon kapott élményeimet még kb. '67-'68-ból. ...Szabolcs a ketteslétrán, Lajos előtt a zongorán (vagy pianinón?) egy sörösüveg..., Zoli karjával törli az izzadságot a homlokáról, Levi hangja, mint a kristály, Tini a maga szerény módján "bezsebeli" a lányok ragyogását, a közönség pedig habzsolja a ZENÉT...
Boldog vagyok, hogy néhány igazi mai fiatal a Te személyes ismeretségeddel (is) élhet, és teheti ez az adomány teljesebbé az életüket.
|