"az alapvető probléma az, hogy van összehasonlítási alapom."
Hát ez az! Mindig csak valami máshoz képest tudjuk eldönteni valamiről, hogy jobb vagy rosszabb. Én például 1983 óta "nyúzok" egy Philips típusú kétkazettás 4 sávos rádiós magnót (nagyon komoly masina volt ez abban az időben, még idehaza nem is volt kapható a boltokban). Rengeteg dolgot tud, és ki is használtam alaposan az évek során a funkcióit. Nem mondanám, hogy zsebben elfér, sőt ellenkezőleg!(Nem volt hozzá magyar nyelvű haszn. utasítás, így az én kezdetleges angol (nem műszaki) nyelvtudásommal fordítottam le angolról magyarra (még csak 1 éve tanultam akkor angolul.). Ezt a fordítást kiegészítve egy műszaki/zenei beállítottságú ismerősöm tudásával aztán szép lassan megvilágosodtak előttem a dolgok. Szóval nálam ez a masina jelenti az összehasonlítási alapot. Az az egy "hiányossága" van csupán, hogy nincsen benne CD lejátszó (de hát abban az időben?). De a következőképpen hidaltam át ezt a problémát: miután rájöttem arra, hogy a gyári fülhallgató, amit adtak a Panasonic hordozható CD lejátszóhoz nagyon sok kinti zajt beenged, és mindig kiesik a fülemből, és hiába vettem egy fejen keresztüli, de kis méretű fülhallgatót (sajnos a hangminőség még rosszabb volt mint a gyári fülhallgatóval). Végül azt találtam ki, hogy egy megfelelő kábellel összekötöttem a rádiós magnót a hordozható CD-vel, és így a nagy magnó kitűnő hangfalán keresztül élvezhetem a kedvenc zenéimet. Így már valóban páratlan élményt nyújt. Sőt a YouTube-ot is ezen keresztül hallgatom, mivel a szám.gépet is összekötöttem a magnóval. Szóval nálam a minőség igenis fontos volt mindig is. Mert a jó zene szerintem megérdemli, hogy jó minőségű lejátszón élvezzük!
|