| A magyar focival persze már akkor is bajok voltak. Volt egy Róth Antal nevű pécsi mókus, középhátvéd. Játszottunk a nyugat-németekkel és náluk szerepelt egy bizonyos Briegel nevű manus, aki a nem alacsony Antalunkat simán verte a légipárbajban. Ma ezt már megmagyarázná a honi labdarágó, hogy a talaj épp ott és különbenis, akkoriban még elgondolkodott rajta az illető. Na, ez a Briegel volt egy komoly romboló, könnyű volt felismerni is, mert sosem volt rajta sportszár és sípcsontvédő sem. Ja, ezt az egészet a német robottechnika és feltoluló emlékek hatására írom egyébként. Nomeg hogy Rummenigge-éra, merthogy ez az, a 80-as évek első fele. Tehát, Briegel batykó az eszményi bekk volt, aztán emlékszem még jól a hamburgi Manfred Kaltz-ra is, ő hordott sportszárt, de mindig le volt tűrve idétlenül. Ő egy kiváló jobbhátvéd volt, az a felfutós, pontosan passzolós fajta. Aztán , a középcsatár Horst Hrubesch, az az arc, akit itt pár hónapja valaki be is linkelt, hogy ötvenakárhány évesen is hogyan bombázza sorozatban a felső kapufát ha úgy akarja. Szóval, Hrubesch, szintén Hamburg, az akkor egy nagy csapat volt.
|
