Olyan szép volt! Szétszedtünk egy zacskót, lekuporodtunk és ettünk. Aztán persze láttuk Oszit és Narday Jancsit is, csak hát akkor még nem ismertük egymást. Majdhogynem egymás mellett álltunk. Emlékszem, a kezdés előtt másfél órával ugyebár már rengetegen voltunk. Persze engem szólított a természet, így ki kellett kászálódnom a tömegből. Féltem is, hogy mi lesz visszajövetelkor. Egy idősebb hölgy állt mögöttem, aranyos volt. Azt mondta menjek nyugodtan, senkit nem enged a helyemre. De aztán sikeresen visszaértem. Hátrébb 3 "nénike" már rutinos koncertrejáró lehetett, hoztak magukkal horgászszékeket és arra csücsültek.
|