...ráadásul a pénz még csak oda sem tolja a képét, hogy megnézze, mit akar tönkretenni. Nincs arca, nincs teste, nem tudsz neki behúzni egyet, nem tudsz vele vitatkozni. De nem ez az egyetlen eset. Ahogy mondod, ez már sokszor megtörtént. És, ha őszinte vagyok, akkor azt kell mondanom, hogy semmi sem tart örökké, és mindig lesznek olyan következők, akik az elődök kincseit értéktelen kavicsoknak tartják, ezzel adva esélyt a késői újra és újra felfedezőknek. Csak épp nehéz megélni. Ebben az esetben nekünk ez olyan, mint az élve temetés.
És igazad van. Nekünk kellene legendát teremtenünk, mert jelen pillanatban csak ápolói vagyunk egy még létező legendának. Ha magamat tekintem, már a születése pillanatában is csak őrzője, ápolója voltam, sőt egészen pontosan részese és része, ezért nem is lehetek jogosult mások előtt értéknek kikiáltani. Az utókor (pl. Te) viszont jogosult rá.
|